A lakosság 88 százaléka támogatná az egészségügyi dolgozók bérének emelését, ezen belül az emberek 31 százaléka 50 százalékosnál magasabb arányú béremelést tartana helyesnek - állapította meg a Szinapszis Kft. felmérése, amelynek eredményét a napokban juttatták el az MTI-hez.

A Szinapszis Kft., amely rendszeresen végez piackutatásokat különböző, egészséggel kapcsolatos témákban, a július elején végzett telefonos kutatás során ezer, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdezett meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.

A megkérdezettek jelentős többsége, 88 százaléka eltérő mértékben ugyan, de támogatja az egészségügyi dolgozók bérének emelését, csupán 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tartaná azt méltányosnak. A válaszadók 37 százaléka szerint 20-50 százalékos emelkedés lenne indokolt, míg 11 százalékuk a jelenlegi fizetések több mint dupláját tartaná méltányosnak - derült ki a Webbeteg.hu egészségportál megbízásából készült felmérésből.

A béremelés gondolatának a 18-25 éves felnőttek körében a legnagyobb az elutasítottsága, 27 százalékuk szerint pedig legfeljebb 20 százalékos fizetésemelés lenne méltányos az ágazatban dolgozók számára. A 65 év felettiek 26 százaléka e mérsékeltebb béremelés mellett állna, s mindössze 3 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem támogatja a béremelés gondolatát. Az egészségügyben dolgozók fizetésének növelését a 26-35 évesek támogatják a leginkább (93 százalék) és inkább a fővárosiak.

Jelentős különbség figyelhető meg településtípus alapján is: a fővárosiak mintegy 40 százaléka legalább 50 százalékos béremelést tartana indokoltnak, míg a községbeli lakosoknál ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb (28 százalék).

A felmérésből kiderült az is, hogy a támogatottság mértékét nézve nem volt lényeges különbség aszerint, hogy a megkérdezettek szenvedtek-e valamilyen krónikus betegségben, holott a krónikus betegek esetében sűrűbb az orvos-beteg találkozás; nem befolyásolta jelentősen a véleményeket a megkérdezettek képzettsége sem.

MTI

Az Európai Unió a 7. Kutatási és Demonstrációs Keretprogram egészségügyi kutatást támogató pályázata (röviden FP7-HEALTH-2011) kapcsán rendeztek információs napot és projektfejlesztő szemináriumot a Pécsi Tudományegyetemen.

Az FP7-HEALTH-2011 pályázati felhívása várhatóan június 30-án jelenik majd meg. Az összejövetelen elhangzott, a kiírásban két olyan pilot-projekt is lesz, melyre a megszokottnál jóval magasabb támogatást lehet igényelni - egyelőre két területen próbálják ki ennek bevezetését.

A jövőben erőteljesen támogatják a kifejezetten kis- és középvállalkozás specifikus programokat: nem csak előírják a kkv-k részvételét, de azt is megszabják, a támogatásból minimum mekkora mértékben kell részesülniük. Rugalmasabb lesz a kiírás a projektek időtartamával és a pályázó konzorciumok nagyságával kapcsolatban. Nem szabják meg a nagyságot és az időtartamot, de ajánlás sem lesz erre vonatkozóan. Nyolc témában a klinikai kutatás támogatására is lehet pályázni, a gyógyszerkísérletek bármely fázisában.

Forrás : PTE

A Kormány a napokban zárolta a hazai, kutatás-fejlesztésre szánt támogatási forrásokat, melyek 16 milliárd forintot tettek ki. Ezzel jelentősen beszűkültek a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztési lehetőségei. Miután az idei üzleti tervekben ezek a pénzek már szerepeltek, így nagyon sokan kerülhetnek csődbe, jobb esetben csőd közelbe - hangsúlyozta Kocsis Tamás, a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. ( DDRIÜ) ügyvezető igazgatója egy pécsi konferencián.

Még a vállalkozói körből is kevesen tudják, hogy a hazai – jelenleg elvi – lehetőségeken túl Európai Uniós pénzek is megcélozhatók. Ilyen az EU úgynevezett EUREKA programja. Felismerve ezt az űrt, szervezett a dél-dunántúli régión is túlmutató konferenciát a kutatás-fejlesztésben érdekelteknek a DDRIÜ), karöltve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal.

Az EUREKA célja az európai ipar termelékenységét és világpiaci versenyképességének erősítése. A program keretében nemzetközi együttműködési projektek formájában megvalósuló, piacorientált kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet támogatnak, vállalatok, kis- és középvállalkozások, kutatóintézetek, egyetemek részvételével.

Az EUREKA nyitott minden technológiai terület irányában, az egyes projektek végeredménye minden esetben piacra vihető termék, szolgáltatás vagy eljárás. Egy projekt elindításához 2 uniós tagország intézményeinek együttműködésére van szükség, a költségvetés átlagosan 1-2 millió euró. Az EUREKA programban jelenleg 37 ország vesz részt (Bulgária kivételével minden tagország), valamint Horvátország, Izland, Izrael, Monaco, Norvégia, Oroszország, San Marino, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna, Dél-Korea 2009-től társult tag. Az Európai Bizottság és az EUREKA-tagállamok közös programjaként elindult az EUROSTARS, mely a kutatás-intenzív kis- és középvállalkozások támogatását célozza.

Magyarországon, az EUREKA keretében idén októberig 500 millió, jövőre várhatóan 1 milliárd forint költhető, hangsúlyozottan uniós forrásból, kutatás-fejlesztésre. Az idei pénzekre október közepéig adhatják be a pályázatokat.

Dr. Miseta Attila egyetemi tanárt választották a PTE Általános Orvostudományi Kara dékánjává.
A dékáni megbízás ellátására a törvényes határidőn belül két pályázat érkezett: Dr. Miseta Attila és Dr. Szekeres Júlia pályázata. Mindkét pályázat megfelelt a kiírt feltételeknek.
Dr. Miseta Attila 69 igen szavazattal választották dékánná. Dr. Szekeres Júlia egyetemi tanár 50 igen szavazatot kapott. Az új dékán megbízásának időpontja 2010. szeptember 19.