Hírek
Lila nap (Purple Day) az epilepsziásokért
A Lila nap hivatott az epilepszia elleni erőfeszítések támogatására, és az epilepsziások életének bemutatására Pécsen, Magyarországon, valamint szerte a világon.
A Lila napot 2008-ban Cassidy Megan, alapította Kanadában, Halifax Westben azért, hogy tudatosítsa, ha valaki epilepsziás, akkor sem marad, nem maradhat magára.
Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség a világon, becslések szerint több mint 50 millió ember él e kórral együtt világszerte. Magyarországon a lakosság 1,5%-a, közel 150 ezer ember szenved epilepsziában, és közel ennyi családtagot és barátot érint még a betegség elleni küzdelem.
A legtöbb ember nem képes felismerni az epilepsziás rohamokat és típusokat, illetve nem tudja, hogyan reagáljon megfelelően, hogyan nyújtson elsősegélyt.
A Lila nappal (Purple Day) az epilepsziások és a velük közösséget vállalók minden év március 26-án nyíltan felvállalják az epilepsziát, a vele járó életmódot. Ezen a napon ezért az embereket szerte a világon arra kérik, hogy egy lila kokárdát, szalagot, illetve egyéb lila színű ruhaneműt, vagy kiegészítőt viseljenek!
A világnap így segíti elő a betegség megismertetését, csökkenti a megbélyegzést és javítja az epilepsziával élők és egészséges emberek közti viszonyt világszerte.
Ezért kinyilvánítják, hogy 2011. március 26-a, majd ezután minden év március 26-a szóljon az epilepsziásokról Pécsen, Magyarországon úgy, mint ahogyan az világszerte mindenhol!
Kalász László
Magyar Epilepsziával Élők Alapítvány elnöke
Írta: Gombár Gabriella
Magyar sclerosis multiplexes betegek találkozója Pécsett
Magyar sceloris multiplexes betegek találkozója Pécsett
A magyar sclerosis multiplexes betegek március 25-26-án Pécsett – az év legfontosabb kelet-közép-európai neurológiai tanácskozásával párhuzamosan – rendeznek civil találkozót, ahol tíz ország érdekvédelmi szervezetei osztják meg egymással tapasztalataikat. Miként boldogul és mit tesz, tehet helyzete javítására egy SM-beteg Ausztriában, Csehországban, Szlovákiába, Romániában, Bulgáriában? És Magyarországon? A párbeszédbe ezen a napon a kormányzat szakemberei is bekapcsolódnak.
Felszólalnak:
Dr. Réthelyi Miklós, miniszter, Nemzeti Erőforrás Minisztériuma
Dr. Latorcai Csaba, helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérim, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárság
Kelemenné Szántai Anita, elnök, Magyaroszági Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány
Időpont: 2011. március 25. (péntek) 11.00
Helyszín: Hotel Laterum 7633 Pécs, Hajnóczy u. 37-39. (GPS: 46.06463 and 1 8.1 91 00)
A konferencia megrendezését a Visegrádi Alap is támogatta.
Írta: Gombár Gabriella
XX. Pécsi Családorvos Mentor Találkozó
XX. Pécsi Családorvos Mentor Találkozó lesz március 25-én és 26-án Pécsett, ahol „Az Év Mentora” díjazottak - köztük a pécsi Dr. Benczenleitner Éva – előadásai is hallhatóak lesznek.
Helyszín: PTE ÁOK Családorvostani Intézet, Tanterem (7632 Pécs, Akác u. 1.)
A részletes program itt érhető el: http://aok.pte.hu/index.php?page=esemeny&id=1356
Írta: Gombár Gabriella
Megújult a pécsi Fül-Orr-Gégészeti Klinika
Az elmúlt egy évben a pécsi Fül-Orr-Gégészeti Klinika teljes külső homlokzata, az igazgatási részleg, az Ambulancia, a teljes Fekvőbeteg Osztály alapvetően megújult és a kubatúra is nemzetközi színvonalúvá vált.
Az ünnepélyes átadást március 10-én tartják.
Helyszín: Fül-Orr-Gégészeti Klinika oktató terme (Pécs, Munkácsy M. u. 2.)
Időpont: 2011. március 10. csütörtök 8 óra 45 perc
Az ünnepségen részt vesz:
Prof. Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora
Prof. Dr. Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központ főigazgatója
Prof. Dr. Miseta Attila, a PTE Általános Orvostudományi Kar dékánja
Prof. Dr. Gerlinger Imre, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója
Írta: Gombár Gabriella
Agyi pacemaker beültetés a pécsi Idegsebészeten
A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján és Neurológiai Klinikáján a világon az elsők között alkalmazzák az epilepszia kezelésének új módszerét.
Új sebészeti eljárással, a világon az elsők között, mély agyi stimulációs eszközt (agyi pacemakert) ültettek be a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján és Neurológiai Klinikáján epilepszia kezelésére. Az eszköz egy új terápiás lehetőséget jelent a megközelítőleg 60.000 magyarországi epilepsziás beteg jelentős részének.1,2. A sebészeti eljárást Dr. Balás István és Dr. Janszky József végezték.
Az új eljárás – melynek neve Medtronic Mély Agyi Stimuláció (DBS) Terápia Epilepsziára – egy neurostimulátort alkalmaz, mely szigorúan szabályozott elektromos impulzusokkal ingerli az agy egy precízen célzott területét. A DBS egy klinikailag bizonyított eljárás, mely jelentősen csökkenti a görcsrohamok gyakoriságát – beleértve a legsúlyosabb rohamokat is – a gyógyszeres kezelésnek ellenálló, részleges görcsrohamokkal járó epilepsziában szenvedő felnőttek esetében. Az epilepszia kezelésében a görcsrohamok megszüntetése mellett fontos kérdés, hogy a kezelés pozitív hatást fejtsen ki a beteg munkaképességére, fizikai és mentális funkcióira, viselkedésére, illetve a beteg és környezete életminőségére.
A DBS célzottan stimulál egy agyterületet, nevezetesen a talamusz elülső magcsoportját. A talamusz, melyet az agy központi ingerülettovábbító állomásának tekintenek, szorosan kapcsolódik az agy azon részeihez, ahol a rohamok kezdődnek. Kutatások igazolják, hogy ennek a területnek a stimulálása csökkenti a rohamok gyakoriságát.
A kezelést a Medtronic-kal együttműködésben, majdnem párhuzamosan 20 rendkívül magas színvonalú európai klinikai központban kezdik meg, többek között a Pécsi Tudományegyetemen is. Magyarország az elsők között van a világon, ahol ezt az eljárást epilepszia kezelésére használni kezdik. Az első hazai beavatkozást Dr. Balás István végezte, a betegek előkészítése és kiválasztása pedig Dr. Janszky József feladata volt. A Medtronic DBS rendszerét egy speciálisan képzett idegsebész ülteti a beteg testébe. Az eljárás során különleges képalkotási eljárással figyelik a beteg agyát, hogy lokalizálják a stimulálandó agyterületet. Erre a területre vékony, szigetelt elektródákat ültetnek be. Ezeket az elektródákat külső hosszabbító-vezetékekkel csatlakoztatják a neurostimulátorhoz, melyet általában a beteg mellkasába, a bőr alá ültetnek be.
Írta: Gombár Gabriella
További cikkek...
32 / 47 oldal