Egy héttel a határidő lejárta előtt a 700 államvizsgázott orvostanhallgató 80 százaléka jelentkezett a szakképzési rendszerbe, 11 százalékuk pedig PhD-re megy – mondta a Világgazdaságnak Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A kormány elfogadta a szövetség érveit és módosította az előző kabinet rendeletét, eltörölte a fiatalok „röghözkötöttségét” előíró paragrafusokat. Június elején az egyetemet végzett medikusok 42 százaléka attól tette függővé a hazai szakképzési rendszerbe való belépést, hogy visszavonja-e a kormány a számukra kedvezőtlen előírásokat.

Annak ellenére, hogy egyelőre nincs szó a jövedelmek emeléséről – a fiatalok érzik, a megváltozott szemléletváltásban bízhatnak – véli. Az ágazat irányítói nem szankciókkal, ösztönzéssel térítik el a fiatalokat a külföldi munkavállalástól. Ez azért fontos, mert most is 2000-2500 szakorvos hiányzik a kórházakból, s tény az is, hogy jelentős a nyugdíjkorúak aránya. A fiatalok fontosnak tartják, hogy eltörölték azt az előírást, hogy a szakvizsga megszerzése után még négy évig kötelező a velük szerződött munkáltatónál dolgozni.

Aki ugyanis a munkaadója számára nem elfogadható magyarázattal megtette volna ezt, vissza kellett volna fizetnie a képzés költségét. A fiatalok megszakíthatják a képzési időt is, ami elsősorban a gyermekek vállalása miatt szükséges. Ezután nem szól bele a rendelet a magánéletbe: ha valaki több gyermeket vállal, megteheti, hogy ott folytatja a képzést, ahol abbahagyta – tette hozzá.

VG Szerző: VG

Nyugat-európai és amerikai menedzsment kurzusok felvételije nehezen kerülhető meg GMAT-teszt kitöltése nélkül. Embert próbáló feladatnak tartják a négy órás megmérettetést. A pályázó vizsgázik angolból, matematikából, szövegértésből és gyorsaságból is. A 800 pontos maximum elérése lehetetlen, de akár 230 pont is belépőt jelenthet MBA képzésre.

Terítéken a GMAT-teszt.

Több éves vállalati múlttal már megéri beruházni MBA képzésekre - főként, ha vezetői székre pályázunk. Csakhogy a diploma, a szakmai tapasztalat, a magas szintű angoltudás és a tandíj kiegyenlítése nem mindegyik kurzusra jelent automatikusan belépőt. Számos MBA-képzést csak sikeres GMAT-teszt birtokában lehet elkezdeni - akárcsak bizonyos amerikai egyetemeket.

Első rész: kifejtős kérdések gazdasági témában

Hogy miből áll a teszt? A GMAT (Graduate Management Admission Test) megírására vállalkozóknak először is nagyon jól kell tudniuk angolul. A vizsga ugyanis végig egynyelvű, segédeszközt - például szótárat - nem lehet használni. A megmérettetés időtartama 4 óra. A 240 perces tesztírásba természetesen opcionálisan beiktatható pár perc egészségügyi szünet is. Ezzel a lehetőséggel sajnos csak a leggyorsabbak járhatnak jól - a gyors egymásutánban záporozó feladatok sűrűjében nem biztos, hogy erre is marad idő.

A teszt három fő részből tevődik össze. Az első, 1 órás blokkban rögtön két kifejtős kérdés várja a tesztírót jobbára aktuális gazdasági témákban. Az egyik feladatban bizonyos állításokat kell elemezni, a másikban pedig véleményt kifejteni. Lehet érvelni, ellenvetést megfogalmazni, cáfolni is, ha szükséges.

Második rész: matematikai próba

A teszt második szekciója már feleletválasztós teszt matematikai témákból. A kitöltő megállapításokat kategorizál aszerint, hogy a megadott információk teljesen vagy részben igazak-e vagy esetleg hamisak. A tesztsor másik részében már arra keresik a választ, vajon elegendőek-e a megadott adatok egy-egy feladat megoldásához. A kérdések jelentős részénél terítékre kerülnek például a másodfokú egyenletek és a geometria bizonyos kérdéskörei-például a kör kerülete, területe, stb. Felkészüléskor tehát tanácsos feleleveníteni a középiskolás tananyagot matematikából. A blokk időtartama 75 perc és ez idő alatt 37 kérdést kell megválaszolni. Egy-egy kérdésnél így legfeljebb 2 percig lehet időzni. Gyakran olyan feladatoknál is, amelyek helyes megoldásához akár negyed órára is szükség lenne. Így nem a feladatok nehézsége - sokkal inkább az időfaktor jelenti az igazi kihívást. A Magyarországon elérhető, GMAT felkészítő tréningek épp ezért arra koncentrálnak, miként lehet egy-egy középiskolából jól ismert feladatot a lehető leggyorsabban megoldani.

Harmadik blokk: mérlegen a szövegértés

A GMAT harmadik blokkjában már a tesztíró szövegértési készsége vizsgázik. Ebben a részben ugyancsak 75 perc áll a kitöltő rendelkezésére, 41 feladattal. Vannak például nyelvhelyességi feladatok: a vizsgázónak itt mondatokat kell javítani, meg kell találnia bennük a hibákat. Jellegzetes feladat még a mondatok befejezése. Itt egy összetett mondat első felét adják meg - a mondat második, befejező részét már A-E variációk közül kell kiválasztani. Jellegzetes feladat továbbá a szövegértés. A blokkban a tudomány legkülönfélébb területeiről (például metafizika, csillagászat, biológia, történelem, latin) mellékelnek rövid szövegrészleteket, amelyekhez a végén kérdések is társulnak. A kérdésre a helyes válasz többnyire itt is A-E opciók közül választható.

A CEU-ra 500 pont a határ

A GMAT-teszt pontozásában is eltér a hagyományos vizsgáktól. Maximálisan 800 pontot lehet elérni. Ennyi pontot tudomásunk szerint eddig sem külföldön, sem belföldön nem kapott még tesztíró. Jó hír a vizsgázóknak, hogy MBA kurzusokra már 230 pont elérésétől is részt lehet venni. A bekerüléshez szükséges pontokról azonban mindig adott oktatási intézmény dönt. (A budapesti CEU képzésein 500 pont körül van a határ.) A vizsga szerkezete ennyiben emlékeztet a hasonló elven működő TOEFL angol nyelvvizsgákra. Az amerikai felsőoktatásba is az itt elért vizsgán, de az intézmény által meghúzott ponthatár alapján lehet bekerülni. A teszt pontozását több tényező befolyásolja. Számít, hány helytelen és helyes választ adott a teszt kitöltője - de az is, hogy mennyi idő alatt történt mindez. Speciális a teszt annyiban is, hogy mindig a tesztíró képességeinek és pillanatnyi teljesítményének leginkább megfelelő példák között szortíroz a rendszer. A számítógépen kitöltendő feladatokat ugyanis mindig az előző kérdésre adott válasz alapján kapja a tesztíró. A nehéz kérdésekre jól válaszolók így nehezebb, a válaszadást eltévesztők a könnyebb kérdést kapnak következőként. A várható eredmény közvetlenül a vizsga után számszerűen megtippelhető. A monitor előtti feleletválasztós feladatok helyes vagy helytelen megoldását azonnal mutatja a rendszer. Az esszék kiértékelésére kell csak várni néhány hetet.

312 dollár a vizsgadíj

A GMAT Test vizsgadíja jelenleg 312 dollár (megközelítőleg 70 ezer forint). Érdemes mihamarabb letenni a vizsgát: a GMAT rendszere előreláthatólag nagy változásokon mehet keresztül 2011 júniusáig. A folyamat részletei egyelőre nem ismertek - de szinte biztos, hogy a teszt nehezedik a jövőben.

További információk a vizsgáról a www.mba.com oldalon.

Takács Gabriella
monster.hu

A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége elítéli a kikövetelt hálapénzt, ám arra hívja fel a figyelmet, hogy ma részben éppen a paraszolvencia tartja életben az egészségügyet.

A szervezet az MTI-hez kedden eljuttatott állásfoglalásban arra emlékeztet, hogy a hálapénzt Magyarországon a szocializmus hozta létre, ám azt a „sajátságos kapitalizmusunk húsz év alatt sem tudta megszüntetni” – olvasható az állásfoglalásban.  Az írás elkészítői felidézték azt is, hogy a hálapénz Magyarországon 1947 előtt ismeretlen fogalom volt, és azt a szocialista bérgazdálkodás hozta létre, amikor a bért úgy határozták meg jó néhány foglalkozásnál - például az orvosoknál, ápolóknál, fodrászoknál, pincéreknél - , hogy számításba vették a hálapénz, illetve a borravaló mértékét. Hozzátették: az egészségügyi bérezés esetén ez így van ma is. Arra is rámutattak, hogy az egészségügyön belül ott alakultak ki a hiányszakmák, ahol nem volt, vagy nem volt elegendő paraszolvencia. Azaz a hivatástudaton túl, csak a hálapénz volt képes megállítani az orvosok, ápolók tömeges elvándorlását bizonyos szakmákból, s hiánya pedig - a pályaválasztás és az elvándorlás révén - hiányszakmákat idézett elő.

A szervezet Pusztai Dezső elnök és Balaton Péter titkár által jegyzett állásfoglalásában a következő olvasható: „A magyar egészségügy működőképességét napjainkban a betegek által adott hálapénz és a beszállítók felé fennálló 100 milliárdot meghaladó tartozás tartja életben". Mint írták, ezen késedelem nélkül nem tüneti, hanem oki kezeléssel lehet változtatni.

MTI

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára levélben fordult a fekvőbeteg szolgáltatók vezetőihez és fenntartóihoz, hogy felmérhessék az intézmények adósságállományát. Szócska Miklós azt kérte, hogy 2010. augusztus 3-áig töltsék ki és küldjék vissza a pénzügyi helyzet felmérésével kapcsolatos adatlapot. Az ellátórendszer az elmúlt évek kormányzati politikájának köszönhetően a fenntarthatóság szélére sodródott - közölte a tárca. Az ágazat helyzetének javítása érdekében az Egészségügyért Felelős Államtitkárság sürgős intézkedésekre kényszerül, miközben azzal szembesült, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal a kórházak adósságállományáról. Az államtitkár levelében tájékoztatta a kórházi vezetőket arról is, hogy a teljes körű és hiteles adatközlés az intézmény jövőbeni esetleges konszolidációjának alapja és feltétele lehet - fogalmaznak a közleményben.

- Független Hírügynökség -