Hírek
Bogár Lajos az akadémia doktora lett
Új pécsi tagokkal bővült decemberben a Magyar Tudományos Akadémia.
Csaknem kilencvenen vehették át az MTA doktora oklevelet Pálinkás Józseftől, az Akadémia elnökétől és Palkovits Miklóstól, a Doktori Tanács elnökétől. A rangos címet most elnyert 88 tudósból hárman a PTE oktatói: Bogár Lajos (PTE ÁOK), Bókay Antal (PTE BTK) és Müller Péter (PTE BTK).
A természettudományi munkásságért most akadémiai doktori címet kapók közül legtöbben, tizenegyen a fizikai tudományok kutatói, tízen biológiával foglalkoznak, kilencen pedig kémiai tudományokkal. A mezőgazdasági tudományok művelői közül heten, míg az orvostudományok területéről hatan vehették át akadémiai doktori oklevelüket.
Bogár Lajos a PTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet intézetvezető egyetemi tanára.
Kutatási területe:
- Fehérvérsejtek mûködési változásai szepszisben
- Az intenzív osztályon ápolt betegek szeptikus szövõdményeinek korai detektálása
- Hemoreológia
Írta: Gombár Gabriella
Miért eredménytelenek a magyar vállalkozások?
A magyar vállalatok és szervezetek csak 35 százalékban képesek megvalósítani céljaikat és terveiket, szemben az európai 54 százalékkal – derült ki az NRC piackutató cég felméréséből.
A kutatás eredményei szerint még nagyobb az aránytalanság akkor, ha a legjobb európai szervezetekkel hasonlítják össze a magyarokat, mivel a felső tíz százalékba tartozó európai cégek 76 százalékban tudják megvalósítani céljaikat. A magyar cégek céljaik megvalósításában alapvetően azért gyengék, mert még ott sem tudják a dolgozók, hogy mit kell tenniük a célok elérése érdekében, ahol ezeket egyáltalán megfogalmazták.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint saját vállalatának nincsenek konkrét céljai, vagy ha vannak is, nem tud róluk. A napi tettekre váltást akadályozza az is, hogy rossz a szervezetek időgazdálkodása, feladatszervezése és a munkamegosztása. A célok és tervek megvalósítási hányadosa több okból is alacsony a magyar cégeknél az ezer fős reprezentatív kutatás szerint: a legnagyobb problémák, a számonkérhetőséggel, az együttműködéssel és a célok feladattá való alakításával vannak. A magyar szervezeteknek csak elenyésző része használ mérőszámokat a dolgozók teljesítményének értékelésére. A kutatás során a válaszadók 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs náluk ilyen mérőszám, vagy ha van is, nem világos számára a mérés. További probléma, hogy a számonkérés nem rendszeres, a dolgozók nem tudják, mikor teljesítenek jól, s erőteljes a felelősségáthárítás is.
Írta: Gombár Gabriella
Új műtők a pécsi szülészeten
Új műtőket avatnak a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Az átadó 2010. december 17-én (pénteken) 13.00 órakor lesz a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika tantermében.
Résztvevők:
Dr. Bódis József, rektor
Dr. Drozgyik István, mb. klinikaigazgató
Írta: Gombár Gabi
Mi az az HLMDI?
A HLMDI intézetet azzal a céllal hoztuk létre, hogy segítse mind a tagok, mind az egészségügyi ipar fejlődését. Egy olyan modellt kívánunk alkotni, amelyet Magyarországon még nem alkalmaztak a gyakorlatban. Fő célunk, hogy a közösségek és a tágabb értelemben vett társadalom jólétét növeljük. Ennek elérésére a tagjaink kutatásokban, kurzusok szervezésében, tanácsadási szolgáltatásban vesznek részt, emellett nagyobb hangsúlyt fektetnek az iparág szempontjából meghatározó ötletek átültetésére a mindennapi gyakorlatba.
Bemutató:
Ha érdekel a szervezet, akkor a lenti fálj letöltési ikonjára kattintva lehet megjeleníteni, kitölteni a jelentkezési lapot:
 Jelentkezési lap
|
|
  2011-02-12  21.5 KB  1160 |
|
Írta: Gombár Gabriella
Fontos változások az egészségügyben is: mit tervez a kormány?
Az egészségügy terén az új kormánynak nem kevesebbet kell megoldania, mint a 650 milliárd forintos hiánnyal küszködő ágazat szerkezeti és finanszírozási gondjait, ismét vonzóvá tenni az orvosi és a nővéri pályát, s visszanyerni a betegek gyógyításba vetett hitét.
Az egészségügy kihívása bizony dilemma elé állította a kabinetet és a szaktárcákat. Mostantól a szaktárcánál az ember lesz a középpontban - mondta Jávor András a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának közigazgatási államtitkára a Világgazdaság XX. Egészségügyi Konferenciáján. Jávor hangsúlyozta: az egészségtant vissza kell vinni az oktatásba, népegészségügyi programot át kell szervezni, hiszen ez még a gondolkodásban sincs. Szociálpolitika és az egészségügy összefonódik, korábban ez sem volt. Most letisztítva viszi a szaktárca ezeket a problémákat a parlamentbe, hiszen nem a parlamentben, hanem a tárcánál kell hogy a vita legyen.
Megtörtént az átadás-átvétel, most áll fel az adminisztráció, még türelemre van szükség - mondta Szócska Miklós az egészségügyi ágazatot irányító államtitkár. A stílusbeli ütésnek-verésnek ezennel vége, a józanságot, türelmet meg kell köszönni az egészségügyi beszállítóknak is. Kiemelt nemzeti ügy kell, hogy legyen az egészségügy, mellébeszélések nélkül - mondta.
A sikeres átalakítás egyik feltétele a hatékonyság növelésből származó megtakarítások és visszaforgatások. Most az állapot stabilizálása kell, hogy következzen, a helyreállítás ezután. Mély depresszió jellemzi az egészségügyet, összeomlás határán az ellátórendszer, fogynak az emberi erőforrások, zsákutcák domináltak a kiútkeresésben – emelte ki.
A jelenlegi forrásokból még a 2006-os rendszert sem lehet biztosítani, ebben az ellátási struktúrában, ekkora igénybevétel mellett.
A mai ellátórendszert az államtitkár szerint fragmentálódott ellátások, egymást kioltó stratégiák, EU-források rossz hasznosulása, romló ellátási minőség jellemzi. A szereplők nem hozzák azt a teljesítményt, ami elvárható lenne. Emberi erőforrási krízis is tapasztalható (kiöregedő orvosok, perspektíva hiánya), a migráció szintén súlyos teher. 96 százaléka a végzős orvosoknak nem motivált.
Az államtitkár az alábbi pontokba szedte a kormány terveit:
- Totális paradigmaváltás
- Egy biztosító, egységes kockázatközösség
- Markáns állami felelősségvállalás és annak új keret- és feltételrendszere
- Alapellátás stratégiai szerepének megerősítése
- Újragondolt kórházi konszolidáció
- Új forrásteremtési struktúra
- Teljesítményfinanszírozás radikális újjászervezése,
- Gyors, erőteljes dereguláció
- Értelmetlen adminisztráció megszüntetése
- Korrupció felszámolása
- Népegészségügyi program
- Egészségturizmus
Azonnali intézkedésként az alábbiakat sorolta fel:
- EBF megszüntetése („Helyrehozhatatlan törések keletkeztek, az egészségpolitika célja nem az orvosok ellenőrzése.”)
- Patikaliberalizáció megszüntetése
- Kamarai tagság
- Minimumfeltétel felfüggesztése
Partnerségre törekszenek a beszállítókkal, gyógyszerágazattal – mondta. Szükség van a szakmai tanácsadó testületre, de ne csak aláíró postafiók legyenek, hanem az egészségügyi politika bizalmi alkotói - hangsúlyozta. Elmondta: kötelező lesz a széles szakmai körrel való konzultáció, és nem a sajtó útján közlik, mi vár a szakmára, hanem belevonják az átalakítási folyamatokba.
Szerző: Világgazdaság Online
További cikkek...
38 / 47 oldal