Mókuskerékből a krónikus osztályra? AXA-GKI-felmérés a betegségmenedzsmentről

Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség 35%-a szenved valamilyen krónikus, azaz általában 3 hónapnál tovább tartó vagy visszatérő betegségben. Nehéz az eligazodás az egészségügyben, a betegek 40%-a maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.

A páciensek a gyógykezelésen kívül több tanácsot, odafigyelést és információt várnak el az ellátórendszertől. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a betegségmenedzsmentről.

Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti (65%). A 626 válaszadó mindössze 54%-a jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását. A válaszadók 55%-át szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43%-a kap orvosától, A megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3%-a teljesen elhanyagolja.

Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket a betegségmenedzsmentből, krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat tegyenek elérhetővé tagjaik számára (51 százalék), és hogy krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék). A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás krónikus betegek részére.

Kiktől várunk segítséget, és mennyire segítőkészek az orvosok?

A felmérés szerint az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.

Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.

"A betegség- és betegút-menedzsment kiemelt fontosságú, hiszen így a rászorulók hamarabb és jobb minőségben kapnak ellátást. Mindent meg kell tenni a gazdaságilag aktív krónikus betegek gyógykezelése és munkában tartása érdekében, hogy ne növekedjen, hanem inkább csökkenjen az európai mércével mérve is különösen magas, mintegy 35,8%-os hazai inaktivitási arány" - mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.

Az AXA többek között az egészség-portál.hu internetes oldallal kívánja segíteni a betegségmenedzsmentet és a páciensek könnyebb eligazodását az ellátórendszerben. Az egészség-portál látogatói gyógyszer-információhoz juthatnak, megtalálhatják a lakóhelyükön elérhető egészségügyi magánszolgáltatókat, és az AXA Egészségpénztár tagjainak értékelésein alapuló minőségbiztosítási rendszer keretében tájékozódhatnak az ellátók szolgáltatási színvonaláról is."

Forrás: Pénzcentrum