Mókuskerékből a krónikus osztályra? AXA-GKI-felmérés a betegségmenedzsmentről

Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség 35%-a szenved valamilyen krónikus, azaz általában 3 hónapnál tovább tartó vagy visszatérő betegségben. Nehéz az eligazodás az egészségügyben, a betegek 40%-a maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.

A páciensek a gyógykezelésen kívül több tanácsot, odafigyelést és információt várnak el az ellátórendszertől. Ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a betegségmenedzsmentről.

Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti (65%). A 626 válaszadó mindössze 54%-a jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását. A válaszadók 55%-át szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43%-a kap orvosától, A megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3%-a teljesen elhanyagolja.

Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket a betegségmenedzsmentből, krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat tegyenek elérhetővé tagjaik számára (51 százalék), és hogy krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék). A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás krónikus betegek részére.

Kiktől várunk segítséget, és mennyire segítőkészek az orvosok?

A felmérés szerint az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.

Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.

"A betegség- és betegút-menedzsment kiemelt fontosságú, hiszen így a rászorulók hamarabb és jobb minőségben kapnak ellátást. Mindent meg kell tenni a gazdaságilag aktív krónikus betegek gyógykezelése és munkában tartása érdekében, hogy ne növekedjen, hanem inkább csökkenjen az európai mércével mérve is különösen magas, mintegy 35,8%-os hazai inaktivitási arány" - mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.

Az AXA többek között az egészség-portál.hu internetes oldallal kívánja segíteni a betegségmenedzsmentet és a páciensek könnyebb eligazodását az ellátórendszerben. Az egészség-portál látogatói gyógyszer-információhoz juthatnak, megtalálhatják a lakóhelyükön elérhető egészségügyi magánszolgáltatókat, és az AXA Egészségpénztár tagjainak értékelésein alapuló minőségbiztosítási rendszer keretében tájékozódhatnak az ellátók szolgáltatási színvonaláról is."

Forrás: Pénzcentrum

Egészségház 100 millió forintból

100 millió forintból vállalkozói tőkéből épült Kaposvár első egészségháza. A 470 négyzetméteres épületegyüttest az önkormányzat 99 évig ingyen használhatja. 2009 áprilisában kezdte építeni a kivitelező a Pécsi utcai egészségházat, amelyet vasárnap délután pedig birtokba vehették a hat egységből álló létesítményt orvosok, asszisztensek és védőnők. Hétfőtől már a betegeket is az új rendelőkben várják.

(Forrás: Somogy TV)

Új bohócdoktorokkal bővül a Piros Orr Bohócdoktorok pécsi csapata. Az alapítvány már 6 éve látogatja a pécsi Gyermekgyógyászati Klinika betegeit heti két alkalommal. Idén két új bohócdoktorral bővül a pécsi csapat, így ősztől a klinika újabb épületében is részesülhetnek a beteg gyerekek gyógyító nevetésterápiában. A Piros Orr bohócdoktorai speciálisan képzett művészek, színészek, akik gyógyító nevetést visznek a beteg gyermekek kórházi ágyához. Köztudott, hogy a nevetés csökkenti a stresszt, és olyan élettani folyamatokat indít el, amelyek elősegítik a gyógyulást.

A pécsi Czéh Dániel és Tóbiás István most egy féléves bohóc-kiképzésen vesznek részt, hogy elsajátíthassák a bohócdoktorság szakmai és lelki oldalait- mondta Greifenstein János, a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány művészeti vezetője.

Az alapítvány 25 bohócdoktora jelenleg 6 budapesti és 4 vidéki kórházban látogatja és hangolja jókedvre a beteg gyerekeket. A meglátogatott gyerekek száma az elmúlt 14 évben meghaladta a 150.000 főt.

Írta: Gombár Gabriella

Felbontotta hat és félezer dolgozójának kollektív szerződését a PTE, mert az abban vállalt kötelezettségek túl nagy anyagi terhet róttak a klinikákra. Gábriel Róbert rektor a klinikai központ kérésére hozta meg döntését múlt héten. A szerződésbontás a klinikai tömb dolgozóit érinti. Az egyetem vezetője azzal indokolta a lépést, hogy meg akarja teremteni az egyetem pénzügyi stabilitását. A döntés az egyetem céljait és költséghatékonyabb működését szolgálja – állítja a vezetés. A következő lépés az lesz, hogy elkészítik az intézmény átfogó kockázatfelmérését. Ezután döntenek az új megállapodásokról. A dolgozókat váratlanul érte a szerződések felbontása. A szerződésbontás elsősorban a veszélyes munkakörben dolgozókat érinti hátrányosan, illetve a lépéssel felére csökkennek az ügyeleti díjak is. Így a dolgozók havi bérük 20-60 százalékát veszíthetik el. A csökkenést az áprilisi bér kifizetésénél tapasztalják majd a dolgozók. Az egyetem vezetése nyárra új kollektív szerződéseket kötne a dolgozókkal. Egyes vélemények szerint a döntés a rektorválasztás eredményével van összefüggésben, ahol Gábriel Róbert alulmaradt Bódis Józseffel szemben. Sajtóközleményben reagált a szerződésbontásra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A szervezet a lépést a korrekt partnerség teljes hiányának tekinti.A szakszervezet az eljárást a demokratikus elvekkel összeegyeztethetetlennek tartja, és felkínálta segítségét mindazoknak, akik kollektív szerződésüket meg kívánják védeni. Elfogadhatatlannak tartják a kollektív szerződés tárgyalás nélküli felmondását a Pécsi Tudományegyetem reprezentatív szakszervezetei, ezért sztrájkbizottságot hoznak létre.

A PTE honlapja szerint az egyetemnek jelenleg mintegy 3,5 milliárd forint lejárt határidejű tartozása van.

Írta: Gombár Gabriella