A kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre - jelentette be Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a kabinet által elfogadott Semmelweis Tervet ismertető sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. Az államtitkár azt mondta, a kormány keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit. Országos szinten a tervező munkálatoknak őszig kell lezárulniuk ahhoz, hogy a jövő évtől működhessen a strukturálisan átalakított betegútszervezés.

– Állami egészségszervezési menedzsmentrendszer fog felállni, amely az állami egészségügyi intézmények irányításáért lesz felelős.

– A térségek kialakítása során az első lépés a betegutak optimalizálása. Mint mondta, térképről még nem született döntés, de annyit elárult, hogy a négy egyetemi kórházat is beleértve összesen nyolc térségi centrumban gondolkodnak.

– Nagy Anna kormányszóvivő szerint a térségek 1-1,6 millió lakos ellátásáért lesznek felelősek.

– A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek. Átvételük egy 6-9 hónapos folyamat lesz. Budapesten három sürgősségi centrum alakul.

– Lesznek funkcióváltó intézmények, amelyek például gyógyturisztikai intézményekké is átalakulhatnak. Szócska Miklós szerint a "jól működő műhelyeket" megerősítik.

– A szaktárca közleménye szerint a fővárosi és Pest megyei, az egyházi és szakkórházakat integrálják az egységes sürgősségi-elektív hálózatba.

– Létrejön az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ.

A kabinet célja a várólisták hosszának legalább felére csökkentése. Nagy Anna kormányszóvivő azt mondta, az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson lesz a hangsúly.

– Az üresen álló vagy esetlegesen felszabaduló – nem feltétlenül fővárosi – ingatlanok esetleges hasznosításából vagy eladásából származó bevétellel az egészségügy központi régiójának fejlesztéséhez szükséges tőkeköltségeket fedezik.

– Az ellátórendszerben felszabaduló forrásokat az egészségügy forráshiányos területeire, különösen az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére kell visszaforgatni.

– Felülvizsgálják a népegészségügyi szűrési programokat a költségvetési források figyelembevételével.

Szócska Miklós a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kitért arra: a Semmelweis Terv nem igényel számottevő többletforrást, "az erőforrás szempontjából a döntések semleges eredményt hoznak". Hozzátette: az egészségügyi rendszerben vannak tartalékok, a csoportos közbeszerzésekkel például 10-20 milliárd forint spórolható meg.

MSZP: káoszt és rombolást hoz a Semmelweis Terv

Az MSZP fővárosi szervezete szerint a Semmelweis Terv káoszt eredményez az egészségügyben, ezért Horváth Csaba, a párt budapesti frakciójának vezetője felszólította a Fidesz fővárosi és országgyűlési képviselőit: ne szavazzák meg a megvalósításhoz szükséges jogszabályi változásokat. A szocialista politikus szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány koncepciója káoszt és rombolást hoz, az egészségügyi ellátórendszer megcsonkítását tartalmazza. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervhez nem készült hatástanulmány, illetve nem egyeztettek a szakmai és civil szervezetekkel az átalakításokkal kapcsolatban, ezért "a kormány belső berkeiben született párthatározatnak" nevezte a tervet. Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint hosszabb betegutak, várólisták lesznek és romlik az egészségügyi ellátás színvonala. Kitért arra is, hogy miközben az ország kórházainak napi problémákat okoz a több milliárd forintos adósság, addig a fővárosi kórházaknál a működési költségek másfél százalékát sem éri el a hiány. Hozzátette: úgy tűnik, a kormány az átalakítás költségeivel sem számolt, ami szerinte 60-80 milliárd forint lehet.

Havas Szófia, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának MSZP-s alelnöke elmondta, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul az ellátás tönkretétele miatt. Horváth Csaba közölte: még az sem világos, hogyan lesz fizetős az ellátás, szerinte ugyanis ez a cél és az előterjesztés sem zárja ki. A politikus kijelentette, hogy a kormány egy év semmittevés után rohamos rombolásba kezdett, de mint fogalmazott: "semmi nem rombolhat többet, mintha a hülyeség nagy sebességre kapcsol". Horváth Csaba azt is megjegyezte: ragaszkodik ahhoz, hogy ha a budapesti kórházak állami kézbe kerülnek, akkor az csak elidegenítési tilalom mellett valósulhasson meg.

Éger: legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani

A Magyar Orvosi Kamara szerint a kormány által kedden elfogadott Semmelweis Terv nem oldja meg az egészségügy problémáit - mondta a köztestület elnöke szerdán. Éger István kijelentette: a Semmelweis Tervben vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet. Azt is nehezményezik, a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni - tette hozzá. Éger István szerint az ágazatban felszabaduló források nem elegendők a bérfejlesztéshez, ehhez központi támogatás kellene. Véleménye szerint 2011-ben legalább 150 milliárd forintot kellene az egészségügyi dolgozók bérének javítására fordítani.

MTI

2011. 06. 02.

Írta: Gombár Gabriella